DBV

Dél-balatoni várak tt - eddigi leghosszabb távom most már ez. Remélem, csak a Kazinczyig. Hólyag nincs, masszív robotmozgás, izomláz van (pl. meglepően a vállamban is), de a robotmozgás így délutánra múlni látszik, pedig reggel még gyökkettővel vánszorogtam a kis papucskámban. Szombaton már a Kékesre kéne felfutnom, szóval sok időt nem kap ez a dolog. Jövő szerdán pedig újabb százas. A túra gyönyörű volt, jó szervezés, fenomenális kaják, a vége pedig igazi kihívás bozótharccal, dzsungelhangulattal, sárral, vízzel, soha véget nem érő meneteléssel az éjszakában. A végén már a 100 métereket is számoltam. Péternek köszönhetően elég keményen nyomtuk, főleg az első félidőben.