Bszm maraton + 3. Nap

Az első tizenakárhány kilométert egész jól toltam, viszont rájöttem, hogy bekómáltam, kb. csőlátásom van és ha így folytatom, baj lesz. Nem tudom, mi volt az oka, rosszul aludtam, be voltam parázva, meleg volt, pulzusom szerintem nem volt vészes, de ez amúgy se szokott érdekelni. Azt hiszem, egyszerűen fáradt voltam. Lassítottam, onnan jobb lett, valamennyire élveztem a külvilágot is. 15 körül jelentkezett a sérült szalag, szerencsére nem sokáig nyavajgott. De volt még egy ok az óvatosságra. Aztán 30 után jöttek a lábfejgörcsök. Vedeltem az isot, de hiába, nálam nem működik az i:am frissítési stratégia. Ennyire sok bajom még sosem volt. A végén brutál vádligörccsel küzdöttem. Pedig akkorra már ment kóla, gél, sótabletta is, meg pici ropi, mazsola, alma. Az utolsó kilométereken folyton meg kellett állnom nyújtani. 30 körül kezdtem nagyon bezuhanni és jöttek a szintek sorra Bele kellett gyalogolnom. Hát más műfaj ez mint a teljesítménytúrák. A végén pont összebandáztunk egy másik túrás csajjal támogatva egymást kölcsönösen. Végül sajnos nem egyszerre futottunk be, mert neki meg kellett állnia.